Helló! :)
Meg is hoztam a következő részt, gondolom, eléggé vártátok az előző vége után :D A 9. fejezetet nem ígérem holnapra, úgyhogy szerintem majd csak pénteken lesz új. És ugye kaptam itt két díjat, de mivel ez nem az én történetem, csak fordítom, ezért nem igazán érzem jogosnak, hogy én kapom, de persze ki fogom rakni, csak nem ezen a blogon. Ide nem szeretnék csinálni külön oldalt, úgyhogy a They don't know about us című blogomon lesz majd kint, ha egyszer lesz rá időm. Remélem, megértitek, és hogy ez nem lesz probléma senkinek :)
Kellemes olvasást és jó szünetet! :) Xx
Chapter 8
A lány megfordul és rám néz, ahogy próbálom elmozdítani a lábamat, de nem megy.
- Segíthetek? – mosolyog önelégülten. Harry felül vele, még mindig a törzsén van. Arca sima, nem szórakozott vagy zavart, vagy bármi. Mindig ilyen helyzetbe keveredik szerintem.
- Ó… Uhmm… Nem, bocs. Csak a fürdőszobát keresem, valaki leöntött egy itallal – magyarázom gyorsan. Ez elég kellemetlen, de nem meglepő. A pink hajú lány és Harry tökéletesek egymásnak. Mindkettő tetovált és mindkettő bunkó.
- Oké? Akkor menj, és találd meg a fürdőt – mondja, mire bólintok, elhagyom a szobát. Miután becsukom az ajtót, nekidőlök. Eddig a főiskola nem szórakoztató. Nem értem, hogy lehet egy bulit, mint ezt, szórakoztatónak tekinteni. Ahelyett, hogy megpróbálnám megkeresni a fürdőszobát, eldöntöm, lemegyek a konyhába, és ott törlöm meg magam. Az utolsó dolog, amit akarok, kinyitni egy másik ajtót, és részeg, hormonálisan túltengő fiatalokat találni egymáson. Újra.
Nem nehéz megtalálni a konyhát, de túlzsúfolt az emberektől, mivel a legtöbb alkoholt kínáló vödör a pulton van. El kell nyúlnom egy barna hajú lány közelében, aki éppen a mosogatóba hány, hogy megragadjam a papírtörlőt és benedvesítsem. Ahogy áttörlöm a pólóm, kicsi, fehér pelyhek borítják be a vizes részt az olcsó papírtörlőből, még rosszabbá téve a helyzetet. Felnyögök, majd a pultnak dőlök.
- Jól szórakozol? – hallom, ahogy Niall mondja. Megkönnyebbülök, hogy látok egy ismerős arcot. Édesen mosolyog, és kortyol egyet az italából.
- Nem annyira… Meddig tartanak ezek a bulik általában?
- Egész este… és a fél nap holnap – nevet, mire eltátom a számat. Mikor akar Tristan elmenni? Remélem, hamarosan.
- Várj, ki fog visszavinni minket a kollégiumba? – kérdezem, miközben véres szemeibe nézek.
- Nem tudom. Vezetheted az autómat, ha akarod – ajánlja, mire sóhajtok.
- Nem vezethetem az autódat, ha lerobbanok vagy félreállítanak részeg fiatalkorúakkal az autóban, nagy bajba kerülnék – nem tudom, és nem akarom elképzelni anyám arcát, ahogy kihoz a börtönből.
- Nem hosszú út, csak el kellene vinned az autómat. Nem is ittál. Különben itt fogsz maradni, hacsak nem akarod, hogy vezessek. Körbekérdezhetek, hátha valaki…
- Nem, rendben van. Ki fogom találni – ez a buli percről-percre problémásabbá válik.
- Segíthetek? – mosolyog önelégülten. Harry felül vele, még mindig a törzsén van. Arca sima, nem szórakozott vagy zavart, vagy bármi. Mindig ilyen helyzetbe keveredik szerintem.
- Ó… Uhmm… Nem, bocs. Csak a fürdőszobát keresem, valaki leöntött egy itallal – magyarázom gyorsan. Ez elég kellemetlen, de nem meglepő. A pink hajú lány és Harry tökéletesek egymásnak. Mindkettő tetovált és mindkettő bunkó.
- Oké? Akkor menj, és találd meg a fürdőt – mondja, mire bólintok, elhagyom a szobát. Miután becsukom az ajtót, nekidőlök. Eddig a főiskola nem szórakoztató. Nem értem, hogy lehet egy bulit, mint ezt, szórakoztatónak tekinteni. Ahelyett, hogy megpróbálnám megkeresni a fürdőszobát, eldöntöm, lemegyek a konyhába, és ott törlöm meg magam. Az utolsó dolog, amit akarok, kinyitni egy másik ajtót, és részeg, hormonálisan túltengő fiatalokat találni egymáson. Újra.
Nem nehéz megtalálni a konyhát, de túlzsúfolt az emberektől, mivel a legtöbb alkoholt kínáló vödör a pulton van. El kell nyúlnom egy barna hajú lány közelében, aki éppen a mosogatóba hány, hogy megragadjam a papírtörlőt és benedvesítsem. Ahogy áttörlöm a pólóm, kicsi, fehér pelyhek borítják be a vizes részt az olcsó papírtörlőből, még rosszabbá téve a helyzetet. Felnyögök, majd a pultnak dőlök.
- Jól szórakozol? – hallom, ahogy Niall mondja. Megkönnyebbülök, hogy látok egy ismerős arcot. Édesen mosolyog, és kortyol egyet az italából.
- Nem annyira… Meddig tartanak ezek a bulik általában?
- Egész este… és a fél nap holnap – nevet, mire eltátom a számat. Mikor akar Tristan elmenni? Remélem, hamarosan.
- Várj, ki fog visszavinni minket a kollégiumba? – kérdezem, miközben véres szemeibe nézek.
- Nem tudom. Vezetheted az autómat, ha akarod – ajánlja, mire sóhajtok.
- Nem vezethetem az autódat, ha lerobbanok vagy félreállítanak részeg fiatalkorúakkal az autóban, nagy bajba kerülnék – nem tudom, és nem akarom elképzelni anyám arcát, ahogy kihoz a börtönből.
- Nem hosszú út, csak el kellene vinned az autómat. Nem is ittál. Különben itt fogsz maradni, hacsak nem akarod, hogy vezessek. Körbekérdezhetek, hátha valaki…
- Nem, rendben van. Ki fogom találni – ez a buli percről-percre problémásabbá válik.
Alig várom a kövit! :D Annyira kíváncsi vagyok, hogy hogyan fog megtörténni az első Larrys dolog :D
VálaszTörlésHát, az még egy odébb van, de lesz, és majd annál jobban fogjátok élvezni, legalábbis nálam így volt :D Xx
Törlés