Chapter 6

Sziasztok! :)

Ahogy ígértem, itt is a rész mára, de a hétvégén fogalmam sincs, lesz-e időm frissíteni, ugyanis végig be vagyok táblázva. Holnap biztosan nem tudom hozni a 7. fejezetet, és a vasárnapban se vagyok biztos, talán estefelé vagy valamikor délután annyi időm lesz, de ezt se mondom száz százalékra. Nem egy hosszú rész, meg a vége is olyan, hogy azonnal kellene a következő, szóval azért igyekszem :D

Kellemes olvasást! :) Xx

Chapter 6

Bezselézem a hajamat, hogy a tökéletes oldalra söpörjem a homlokomon, majd lelapítom a kilógó szálakat.
- Akarsz használni egy kis szemceruzát? – kérdezi Tristan, mire újra a tükörbe nézek.
Soha nem értettem, miért szereti néhány fiú a szemceruzát, vagy ’guy liner’, ahogy pár ember ember mondja. El sem tudom képzelni anyukám reakcióját, ha viselnék egy kicsit. Szerencséjére nem tervezem.
- Nem, köszönöm – mondom megrázva a fejem.
- Biztos vagy benne? A szürke nagyszerűen nézne ki a kék szemeiddel – feleli feltartva egyet a három ceruzából, ami a kezében van.
- Biztos vagyok benne – mondom. Vállat von, és visszarakja a ceruzákat a pultra. A telefonja rezeg, felveszi az ágyáról.
- Niall itt van – tájékoztat Tristan, majd felveszem a barna cipőmet, amin elidőzik a szeme, de nem szól semmit.
Niall kint vár az épület előtt, rock zene üvölt ki a letekert ablakokon. Önkéntelenül is körülnézek, és látom, hogy mindenki bámul. Lehajtom a fejem, és csak amikor felnézek, akkor látom meg Harryt felegyenesedni az első ülésen. Le kellett hajolnia. Ugh. Nem tudom, miért, de kényelmetlenné tesz.
- Sziasztok – köszönt minket Niall, Harry pedig figyel a visszapillantóból, ahogy bemászok Tristan mögött, így beragadok Harry mögött ülve.
- Ugye tudod, hogy bulizni megyünk, és nem templomba, Lewis? – mondja Harry egy önelégült mosollyal.
- Ne hívj úgy, nem Lewis a nevem. Louis – figyelmeztetem, honnan tudja az egyik legutáltabb „becenevemet”?
- Hogyne, Lewis – mondja, mire haragos tekintettel nézek a tarkójára. Nem éri meg, hogy az időmet és energiámat vesztegessem rá.
Éveknek tűnő idő után megállunk egy hatalmas, kétemeletes háznál, aminek oldalán túlnőtt szőlő burjánzik fel. THEXA XI van felfestve fekete betűkkel a masszív házra.
- Ez nagyon nagy, mennyi ember lesz itt? – nyelek egyet. A gyep tele van piros poharakat tartó emberekkel, kilógok innen.
- Remélhetőleg rengeteg – mondja Harry, majd kiszáll az autóból.
Nézem, ahogy több ember lepacsizik vele, és megrázzák Harry kezét. Senkit nem látok, aki ennyire tetovált, mint ő, kivéve Niall és Tristan. Talán szerezhetek néhány barátot itt ma este.
- Jössz? – kérdezi Tristan, bólintok, és kimászok az autóból, majd kisimítom a pólómat újra.