Chapter 63

Sziasztok! :)

Már előbb is hoztam volna ma a részt, csak hát pont megláttam, hogy új rész van az angol After - Larryben, úgyhogy az elsőbbséget élvezett, de gondolom, megértitek :D Nem tudok mit mondani erről a fejezetről. Illetve azért igen, csak nem könnyű. Van benne egy kis Zouis, ami nem nagyon tetszett, amikor először olvastam, de most meg már igen :D És hát a vége... borzasztó, de ezen szerintem már nem lepődtök meg. Alig várom a véleményeiteket, tuti mindenki kiakad, nekem is végem volt. A következő megint hétvége felé jön, és majd akkor elmondom, hogyan lesznek az új részek a suli miatt, addig is élvezzétek ki az utolsó nyári hetet!

Kellemes olvasást! :) Xx

Chapter 63

- Király, akkor szerezzünk neked egy italt – mosolyodik el Zayn, majd besétál a konyhába. Követem őt, mentálisan felkészítve magam arra, hogy átvészeljem ezt a bulit. Meg akartam állni és Harryre veszekedni, megmondani neki, hogy soha többé ne szóljon hozzám, megpofozni, aztán kitépni Molly rózsaszín haját a fejéből. Azonban Harry valószínűleg szórakoztatónak találná ezt, úgyhogy úgy döntök, lenyelem az egész cherry vodkát, amit Zayn készített nekem, és kérek egy másikat. Harry már túl sok estémet tette tönkre, és én nem leszek az a fiú.
- Woah, lassíts le, rosszfiú. Már megittál kettőt! – nevet fel Zayn, miközben perceken belül egy újabbért tartom ki a poharamat.
- Nagyon jó íze van – nevetek, majd lenyalom az ajkaimon maradt cseresznyés ízt.
- Nos, csak lassítsunk ennél, oké? – mosolyodik el, én pedig egyetértek. – Azt hiszem, hamarosan egy újabb kör felelsz vagy mersz-t játszunk – tájékoztat engem. Mi van ezekkel a felnőttekkel és az ő idegesítő felelsz vagy mersz játékukkal? Azt hittem, az emberek abbahagyták ezeket az abszurd játékokat, amikor középiskolások voltak. A fájdalom visszatér a mellkasomba, ahogy azokra a dolgokra gondolok, amiket Harrynek és Mollynak tennie kellett a játék során.
- Mit hagytam ki az utolsó körben? – kérdezem tőle a lehető legjobb kacér mosolyommal. Valószínűleg őrültnek nézek ki, de visszamosolyog, szóval úgy tűnik, működik.
- Csak néhány részeg ember smárolt, a szokásos – nevet fel. A csomó a torkomban megnő, de lenyelem azt az italommal együtt. Hamisan elnevetem magam, és tovább iszok a poharamból, miközben a kanapé felé indulunk. Zayn helyet foglal a padlón, átlósan Harry és Molly helyétől a kanapén, én pedig leülök mellé, közelebb, mint általában tenném, de pont ez a lényeg. Harry résnyire húzza össze a szemeit, de figyelmen kívül hagyom őt. Molly még mindig az ölében ül, amilyen egy kurva, majd Tristan megajándékoz egy együttérző mosollyal, és Harry felé pillant. A vodka kezdi megtenni a hatását, ahogy Niall következik.
- Niall, felelsz vagy mersz? – kérdezi Tristan, mire Niall elmosolyodik.
- Felelek – válaszolja, Tristan pedig a szemét forgatja.
- Punci – mondja. Színes szókincse sosem okoz meglepetést. – Igaz, hogy belepisiltél Steph szekrényébe múlt héten? – kérdezi, mire mindenki elkezd nevetni, kivéve engem. Fogalmam sincs, miről beszélnek.
- Nem! Már megmondtam nektek, srácok, hogy az nem én voltam! – nyögi, és mindenki tovább nevet. Zayn rám néz, majd rám kacsint nevetés közben. Jézusom. Dögös. Nagyon dögös.
- Louis, te játszol? – kérdezi Tristan, mire bólintok. Felnézek Harryre, aki éppen engem bámul. Rámosolygok, aztán visszanézek Zaynre. A homlokráncolás az arcán levesz egy kis súlyt a mellkasomról. Olyan szörnyen kellene éreznie magát, mint nekem.
- Oké, felelsz vagy mersz? – kérdezi Molly. Természetesen ő az, aki kérdez tőlem.
- Merek – mondom bátran. Isten tudja, mit fog velem csináltatni.
- Csókold meg Zaynt – feleli, és hallani néhány zihálást és kuncogást.
- Már tudjuk, hogy áll a csókolózással, találj ki valami mást – szűri ki a fogai között Harry.
- Valójában semmi gond – játszani akar. Játszhatunk.
- Nem hiszem, hogy… – kezdi el Harry.
- Fogd be, Harry – szól közbe Tristan, majd megajándékoz egy mindentudó mosollyal.
Nem hiszem el, hogy beleegyeztem, hogy megcsókoljam Zaynt, még akkor is, ha ő az egyik legvonzóbb ember, akit valaha láttam. Igazából még csak Natalie-val és Harryvel csókolóztam, Emma az általánosból nem számít.
- Biztos vagy benne? – kérdezi Zayn. Megpróbál úgy viselkedni, mintha aggódna, de látom az izgalmat tökéletes vonásain.
- Igen, biztos vagyok benne – válaszolom, és iszok még egy kortyot, mielőtt leteszem magam mellé a poharamat. Mindenki szeme rajtunk van, ahogy Zayn megnyalja az ajkait, majd hozzám hajol, hogy megcsókoljon. Ajkai hidegek az italától, és érzem a cseresznye édes ízét a nyelvén. Ajkai lágyak, mégis kemények az enyémen, nyelve pedig tökéletesen mozog az enyémmel. Érzem, hogy a meleg emelkedik a gyomromban, közel sem olyan forró, mint Harryvel, de attól még jó érzés. Zayn kezeit a derekamra teszi, majd mindketten feltérdelünk.
- Oké… a fenébe, azt mondta, csókolózzatok, nem azt, hogy basszátok meg egymást mindenki előtt – szólal meg Harry, mire Molly mondja neki, hogy fogja be. Harry dühösnek néz ki, túl dühösnek. De ő okozta ezt magának. Egy részem azt várta, hogy eltolja magától Mollyt, de nem tette.
Elhúzódom Zayntől, és érzem, hogy elpirulok, ahogy mindenki minket bámul. Tristan felmutatja a nagyujját, aztán lenézek a földre. Zayn nagyon elégedettnek néz ki, én pedig zavarban vagyok, de el vagyok ragadtatva Harry reakciója miatt.
- Louis, te kérdezel Steph-től – mondja Zayn. Steph azt választja, hogy mer, úgyhogy a legkevésbé kreatív feladatot adom neki, így iszik egy pohárral.
- Zayn, felelsz vagy mersz? – kérdezi Steph, miközben lenyeli a piáját. Megiszom a maradék italomat, minél többet iszok, annál érzéketlenebbé válok érzelmileg.
- Merek – válaszolja Zayn, Tristan pedig súg valamit Steph fülébe.
- Vidd fel Louis-t az emeletre tíz percre – mondja, mire elakad a lélegzetem. Ez túl sok.
- Ez jó – szólal meg Molly, és nevet rajtam. Zayn rám néz, mintha megkérdezné, hogy rendben vagyok-e ezzel. Gondolkodás nélkül felállok és megragadom Zayn kezét. Olyan meglepettnek néz ki, mint mindenki más, de feláll velem, megszorítva a kezem.
- Ez nem a felelsz vagy mersz része, ez… uhm, nos, ez kurva nagy hülyeség – feleli Harry.
- Mit számít ez? Mindketten szinglik, és ez mind jó buli, szóval miért érdekel? – kérdezi tőle Molly.
- Én… nem érdekel. Csak szerintem ez hülyeség – válaszolja Harry, a mellkasom pedig újra megfájdul. Nyilvánvalóan nem tervezte, hogy a barátai közül bárkinek is elmondja, hogy mi… voltunk… bármik is voltunk. Egész idő alatt kihasznált, csak egy újabb fiú vagyok neki, és bolond voltam, túl bolond, hogy másképp gondoljam.
- Nos, még jó, hogy ez nem a te dolgod – csattanok fel, majd elhúzom Zaynt a kezénél fogva.
- Égés!
- Állat!
Hallok néhány hangot, Harry pedig leszidja őket, miközben elsétálunk tőlük. Találunk egy random hálószobát rögtön a lépcső mellett, aztán Zayn kinyitja az ajtót, és felkapcsolja a villanyt. Most, hogy távol vagyok Harrytől, sokkal idegesebb leszek amiatt, hogy egyedül vagyok Zaynnel. Nem számít, milyen mérges vagyok Harryre, nem akarok Zaynnel kavarni, vagyis nem mondanám, hogy nem akarok, de tudom, hogy nem kellene. Nem az a fajta ember vagyok.
- Szóval mit akarsz csinálni? – nyüszítem. Felkuncog egy kicsit, majd az ágyhoz vezet. Ó, Uram.
- Csak beszélgessünk, oké? – feleli, mire bólintok, és lenézek a padlóra. – Nem mintha nem szeretnék sok más dolgot csinálni veled, de részeg vagy, és azt akarom, hogy teljesen tudatában legyél annak, hogy mi történik. Nem akarlak kihasználni – mondja nekem, mire eláll a lélegzetem. – Meglepődtél? – búgja, én pedig felnevetek.
- Egy kicsit – vallom be.
- Miért? Én nem vagyok egy bunkó, mint Harry – feleli, és én újra elnézek. – Tudod, azt hittem, volt valami közted és Harry között egy kis ideig.
- Nem… mi csak… nos, barátok voltunk, de már nem – nem akarom bevallani, milyen hülye voltam, amiért elhittem Harry hazugságait.
- Szóval még mindig együtt vagy a gimis barátnőddel? – kérdezi, én pedig megkönnyebbülök, hogy nem beszélünk már Harryről.
- Nem, szakítottunk.
- Ó, az nagy kár. Szerencsés lány volt – mosolyodik el. Annyira elbűvölő. Azon találom magam, hogy karamell szemeibe bámulok, szempillái hosszabbak, mint az enyémek.
- Köszi – pirulok el, mire szélesebben elmosolyodik.
- Talán elvihetnélek valahova valamikor? Egy tisztességes randira? Nem egy hálószobában egy diákszövetségi bulin – nevet fel idegesen.
- Uhmmm… – nem tudok mit mondani.
- Mi lenne, ha holnap megint megkérdezném, amikor józan vagy? – ő sokkal kedvesebb, mint gondoltam. Általában az olyan vonzó srácok, mint ő, bunkók, mint Harry.
- Megegyeztünk – egyezek bele, ő pedig újra megfogja a kezem.
- Menjünk vissza lentre – ajánlja, mire bólintok.
Mikor visszasétálunk a földszintre, Harry és Molly még mindig a kanapén ülnek, de Harrynél már van egy ital, Molly pedig átvetette a lábait oldalról, ahelyett, hogy az ölében ülne. Harry szemei azonnal megtalálják Zayn és az én összefonódott kezeinket, elhúzódom, de aztán újra megfogom a kezét. Harry összeszorítja az állkapcsát, én pedig elnézek.
- Milyen volt? – vigyorog Molly.
- Buli – válaszolom, míg Zayn csendben marad. Később megköszönöm neki, amiért nem javított ki.
- Molly jön – jelenti be Niall, miközben visszaülünk a padlóra.
- Felelsz vagy mersz? – kérdezi tőle Harry.
- Merek természetesen – mondja neki. Harry pontosan a szemembe néz, ahogy mondja:
- Csókolj meg.
A szívem megáll, szó szerint. Abbahagyja a dobogást, nagyobb seggfej, mint valaha is képzeltem. Füleim bedugulnak, a szívem pedig zakatol, ahogy Molly egy nagyképű pillantást vet felém, mielőtt Harryhez nyomja magát. Minden düh, amit Harry felé érzek, elmosódott és fájdalom vette át a helyét, ami mindent felemészt, és érzem a forró könnyeket az arcomon. Nem tudom tovább nézni. Felállok, majd átverekszem magam a részeg tömegen másodpercek alatt. Hallom Zaynt és Tristant utánam kiabálni, olyan érzés, mintha forogna a szoba, és amikor becsukom a szemem, minden, amit látok, az Molly és Harry. Végre elérem az ajtót, a friss levegő megtölti a tüdőmet, ami visszahoz a valóságba. Hogy lehet ilyen kegyetlen? Leszaladok a járdán lévő lépcsőn. El kell mennem innen. Bárcsak másik szobatársam lett volna, még azt is kívánom, hogy bárcsak soha ne jöttem volna a WSU-ra.
- Louis! – hallom, aztán megfordulok, meggyőződve róla, hogy képzelődöm, amíg meg nem látom utánam futni Harryt.