Chapter 43

Sziasztok! :)

Bocsánat, hogy csak most jelentkezem, de egész délután a tanulással szenvedtem. Viszont végre itt a fejezet, és hát... érdekes, nagyon érdekes... Nem is mondok többet. És szeretnék közölni egy fontos dolgot, szóval szeretném, ha ezt mindenki elolvasná! Köszönöm. Tehát már említettem többször is, hogy több mint 30 részt előre lefordítottam, így addig szinte mindennap tudtam hozni az újat. Most viszont utolértük az előre lefordított részek számát, tehát nem lesz mindennap új. Tudom, szomorú hír, de nem 2 perc egy részt lefordítani, főleg hogy, mondjuk, ami wattpadon 2 oldal, az worldben vagy 3. Szóval mostantól akkor hozom a következőt, amikor sikerült befejeznem a fordítást. Remélem, ez nem lesz olyan nagy gond, és megértitek. A 44. fejezet nagy része már készen van, elvileg a napokban tudom hozni, igyekszem, de valami szörnyű az év végém.

Kellemes olvasást! :) Xx

Chapter 43

Kissé Zaynhez hajlok, mire Harry szemei kitágulnak, azonban gyorsan korrigálja. Tudom, mennyire éretlen és nevetséges dolog ez az egész, de nem érdekel. Ha a közelében kell lennem, azt akarom, hogy annyira idegesítő legyen neki, mint nekem.
A bőrbe öltözött nő visszajön, és mindenki ételrendelését felveszi. Én egy hamburgert és sült krumplit kérek, mínusz ketchup, mindenki más pedig csirke szárnyakat rendel. A nő hoz Harrynek egy kólát, a többiek még egy kör sört kérnek. Én még mindig várok a kólámra, de nem akarok goromba lenni.
- Itt vannak a legjobb szárnyak – tájékoztat Zayn, mire rámosolygok.
- Szóval mész a tábortűzre jövőhétvégén? – kérdezem Zaynt.
- Nem tudom, ez nem igazán az én világom – nevet fel, majd iszik a söréből. – Te mész? – kérdezi, és leveszi a karját a boksz támlájáról, hogy teljesen az én vállamon pihentesse. Bűntudatot érzek, amiért így flörtölök vele, vagyis ez nem igazán flörtölés, mert csak kérdéseket teszek fel neki, de akkor is rosszul érzem magam. Ezelőtt még soha nem próbáltam meg flörtölni senkivel, így biztos vagyok benne, hogy szörnyű vagyok ebben.
- Igen, Liammel megyek – válaszolok, mire mindenki nevetésben tör ki.
- Liam Payne? – kérdezi Zayn még mindig nevetve.
- Igen, ő a barátom – csattanok fel. Nem tetszik, ahogy mindannyian nevetnek rajta.
- Ő menne a tábortűzre! Olyan béna – mondja Molly, én pedig haragos tekintettel nézek rá.
- Nem, ő valójában nem az. Nagyon jó fej – védem meg őt. Értem, hogy az én definícióm a menőségről nem ugyanaz, mint az övék, de az enyém jobb.
- Liam Payne és a jó fej nem tartoznak ugyanabba a mondatba – feleli Molly, majd hátrasöpri Harry haját a homlokáról. Utálom őt.
- Nos, bocs, ha ő nem elég jó fej ahhoz, hogy veletek lógjon, de ő… – kezdek el kiabálni és felállni a boxból.
- Woah, Louis, nyugodj meg. Csak ugratunk – mondja Niall, Molly pedig rám vigyorog. Van egy olyan érzésem, hogy ő sem törődik velem sokat.
- Nos, nem szeretem, amikor az emberek a barátaimat piszkálják, főleg amikor ő nincs is itt, hogy megvédje magát – le kell nyugodnom… Elszabadulnak az érzéseim, amiért Harry közelében vagyok, és a ténytől, hogy végig Mollyn lóg előttem.
- Oké, sajnálom, hogy gúnyolódtunk vele. Ezen kívül, én adnék neki egy kis tekintélyt, amiért behúzott egy ilyet Harrynek – mondja Zayn, és karjaival ismét átölel. Mindenki nevet, engem is beleértve, kivéve Harryt.
- Ja, még jó, hogy egy professzor vetett véget a verekedésnek, vagy Harry még több ütést kapott volna az által a lúzer… – feleli Niall, majd rám néz. – Bocs, kicsúszott – mondja, és egy együttérző mosolyt küld felém.
Egy professzor? A verekedésüket nem egy professzor szakította félbe, hanem Harry apja. Kíváncsi vagyok, tudják-e, hogy Harry és Liam hamarosan mostohatestvérek lesznek. Harryre nézek, aki úgy tűnik, aggódik. Hazudott nekik. Le kellene buktatnom őt most, mindenki előtt, de nem tudom megtenni. Nem vagyok olyan, mint ő, én nehezebbnek találom megbántani az embereket, mint ő. Kivéve Natalie-t, emlékeztet a tudatalattim, én pedig visszalököm őt.
- Nos, szerintem a tábortűz szórakoztató lesz –felelem, mire Zayn elmosolyodik.
- Ezek után talán lehet, hogy benézek – mondja nekem.
- Én megyek – szólal meg Harry a másik boxból. Mindenki felé fordul, hogy ránézzen, Molly pedig felnevet.
- Persze, hogy mész – forgat szemet, és újra elneveti magát.
- Tényleg megyek, nem lesz olyan rossz – mondja Harry, mire Molly ismét a szemét forgatja. Miért menne? Talán, mert Zayn azt mondta, ő jön. Ez a bosszantó kis játék, amit játszok, talán működik.
A pincér kihozza az ételeinket, és a kezembe adja a burgeremet. Nagyon jól néz ki, kivéve a ketchupot, ami lecsepeg az oldaláról. Összeráncolom az orromat, és megpróbálok letörölni egy keveset a ketchupból a szalvétával. Utálok ételt visszaküldeni, és már így is nehéz estém volt, az utolsó dolog, amire szükségem van, hogy még több figyelem irányuljon felém.
Mindenki beleveti magát a csirke szárnyaiba, én pedig a sült krumplimból veszek ki egyet, miközben mindenki a ma esti buliról beszél.
- Hozhatok, srácok, még valamit? – kérdezi a nő, ahogy visszasétál a boxhoz.
- Nem, szerintem mindannyian rendben vagyunk – mondja neki Tristan, így a nő kezd elmenni.
- Ő ketchup nélkül rendelte a burgerét – szólal meg Harry, mire én elejtem a sült krumplit a tányérra. A pincérnő rám néz.
- Akarod, hogy visszavigyem? – kérdezi kedvesen, én pedig megrázom a fejem.
- Igen… akarja – válaszol helyettem Harry. Mi a francot csinál? És honnan tudta egyáltalán, hogy van benne ketchup? Csak megpróbál kellemetlen helyzetbe hozni.
- Tessék, add a tányérod. Hozok neked új hamburgert és sült krumplit – mosolyogja, és kinyújtja a kezét. Odaadom neki a tányért, és lenézek, miközben megköszönöm neki.
- Mi volt ez? – hallom, ahogy Molly Harry fülébe súgja kérdését. Tényleg dolgoznia kellene a suttogó hangján.
- Semmi, nem szereti a ketchupot – válaszol Harry egyszerűen, mire Molly megsértődik, mielőtt iszik a söréből.
- És? – mondja Molly, Harry pedig haragos tekintetet vet rá.
- És semmi. Csak hagyd – csattan fel, Molly ismét a szemét forgatja, és még közelebb csúszik hozzá. Legalább tudom, hogy nem én vagyok az egyetlen, akihez Harry bunkó.
Megkapom az új burgeremet, ezúttal ketchup nélkül, és a nagy részét meg is eszem, az étvágytalanságom ellenére. Zayn végül kifizetni nekem az ételt, ami kedves és egy kicsit kínos is egyben. Úgy tűnik, Harry bosszúsága megnő, ahogy Zayn ismét átölel karjaival, miközben kisétálunk.
- Tessa azt mondja, a buli már beindult! – szólal meg Niall.
- Velem kellene jönnöd oda – ajánlja Zayn, mire megrázom a fejem.
- Ó, nem megyek a buliba, Tristan visszavisz – mondom neki, ő pedig a homlokát ráncolja.
- Visszavihetem őt a szobájába, mivel én az én autómmal jöttem – feleli Harry, mire majdnem megbotlok a lábamban.
- Nem, Tristan és én visszük őt el. Zayn is jöhet velünk – mosolyog Steph Harryre. Ha tekintettel ölni lehetne, Steph most összeesve lenne a földön.
- Nem akarsz ittasan vezetni a kampuszon, a rendőrség keresi azokat az embereket, akiknek belépőd adhatnak az őrsre, mivel péntek van – mondja Harry Tristannak. De Tristan rám néz, arra várva, hogy megszólaljak, de nem tudom, mit mondjak. Nem akarok Harryvel lenni az autóban egyedül, de Tristannal sem akarok menni, amikor ivott. Vállat vonok, és Zaynhez hajolok, amíg ők lerendezik ezt maguk között.
- Én megyek veled, amíg elviszed őt – mondja Molly Harrynek, aki megrázza a fejét.
- Nem, te Tristannal és Steph-fel mész – feleli erővel.
- Az Isten szerelmére, beszállhatnánk már az autókba és indulhatnánk! – nyafogja Niall, majd előveszi a kocsi kulcsait.
- Ja, menjünk, Louis – utasít Harry, mire felnézek Zaynre, aztán Tristanra. – Louis! – mondja Harry újra, ahogy kinyitja az autóját. Visszanéz rám, és van egy olyan érzésem, hogy ha nem követem őt, a kocsihoz fog vonszolni. Miért akarna egyáltalán a közelemben lenni, ha azt mondta Tristannak, hogy jobb lesz, ha nem megyek a közelébe? Eltűnik az autóban, és beindítja a motort.
- Írj, amint visszaértél a szobába – mondja Tristan, mire bólintok, majd Harry kocsijához megyek.